Az adatparkok – különösen a mesterséges intelligenciát kiszolgáló nagy létesítmények – energiaellátásában egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy honnan biztosítható nagy mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló villamos energia. A hálózati csatlakozási korlátok miatt az iparág egyre intenzívebben vizsgálja a helyszíni energiatermelés lehetőségeit. Ebben a környezetben a gázturbinák mellett a hidrogénnel részben vagy teljes egészében működtethető turbinák is potenciális megoldásként jelennek meg.
A hidrogénturbina alapvetően nem teljesen új erőgép: a technológia a gázturbinás energiatermelésre épül, azonban az égőrendszert és több kapcsolódó berendezést úgy alakítják ki, hogy földgáz mellett hidrogéntartalmú tüzelőanyagot is kezelni tudjanak. Ennek egyik fontos előnye az átállás lehetősége. Egy adatpark kezdetben földgázzal vagy földgáz-hidrogén keverékkel működtetheti az erőművi rendszert, majd a megfelelő hidrogén-infrastruktúra kiépülésével növelheti a hidrogén részarányát.
Az adatparkok szempontjából a turbinák egyik fő előnye a teljesítménysűrűség. Egyetlen ipari gázturbina több tíz vagy akár több száz megawatt villamos teljesítményű rendszer alapja lehet. A Siemens Energy adatközponti megoldásai között például 4–5,8 MW-os SGT-A05, 31,3–37,2 MW-os SGT-A35, valamint 45–62 MW-os SGT-800 turbinákat is felsorol tartalék- és csúcsidei energiatermelésre.
A Mitsubishi Heavy Industries szintén kifejezetten adatközpontok energiaellátására mutat be hidrogénes turbinakoncepciókat. A vállalat adatközponti portfóliójában a 30–100 MW-os H25/100 rendszerektől a 114–574 MW teljesítménytartományú nagy gázturbinákig szerepelnek megoldások. A hidrogénre történő tüzelőanyag-átállást a jövő alacsony karbonintenzitású adatközponti energiaellátásának egyik lehetséges technológiai útjaként kezelik.
A technológia szerepe nem korlátozódik a klasszikus vészhelyzeti áramellátásra. A hidrogénturbinák elvileg tartalék energiát biztosíthatnak hálózati kiesés esetén, csúcsidei termelőegységként csökkenthetik a hálózatból felvett maximális teljesítményt, illetve megfelelő üzemanyag-ellátás mellett a helyszíni, folyamatos energiatermelés részévé válhatnak.
A hidrogén különösen azért érdekes, mert energiatároló közegként is használható. Megújuló villamos energiából elektrolízissel előállított zöld hidrogén eltárolható, majd akkor alakítható ismét villamos energiává, amikor az adatpark energiaigénye vagy a hálózat állapota ezt szükségessé teszi. Ezzel a hidrogén potenciálisan áthidalhatja azt az időtartományt, amelyben a hagyományos akkumulátoros energiatárolás már rendkívül nagy kapacitást és költséget igényelne.
A hidrogén adatközponti alkalmazása azonban jelenleg még nem tekinthető általánosan elterjedt technológiának. A legfontosabb problémák közé tartozik a hidrogén előállításának ára, szállítása és helyszíni tárolása. A hidrogén térfogati energiasűrűsége alacsony, ezért nagy mennyiségű üzemanyag tárolása jelentős infrastruktúrát követel. A hidrogén elégetése emellett ugyan nem jár közvetlen szén-dioxid-kibocsátással, de nitrogén-oxid-kibocsátás keletkezhet, amelyet korszerű égéstechnológiával és emissziókezeléssel kell korlátozni.
Fontos különbséget tenni a hidrogénturbinák és a hidrogénes tüzelőanyag-cellák között. A tüzelőanyag-cellák elektrokémiai úton termelnek villamos energiát, míg a gázturbinákban a hidrogént elégetik. A tüzelőanyag-cellák lokálisan csendesebb megoldást kínálhatnak, a turbinák mellett viszont a nagy egységteljesítmény, a meglévő gázerőművi technológiai háttér és a gyors terhelésváltoztatás képessége szólhat.
A hidrogénturbinák legnagyobb adatparki lehetősége várhatóan a több technológiát kombináló energiarendszerekben rejlik. Egy ilyen architektúrában a hálózati betáplálás mellett megújuló források, akkumulátoros energiatárolók, hidrogéntermelés és -tárolás, valamint hidrogénképes turbinák vagy tüzelőanyag-cellák működhetnek együtt. Az akkumulátorok kezelhetik a másodperces és perces áthidalást, míg a hidrogénalapú energiatermelés hosszabb hálózati kiesések, kapacitáshiány vagy tartós csúcsterhelés esetén léphet működésbe.
A hidrogénturbinák tehát nem egyszerűen a dízelgenerátorok alacsonyabb karbonintenzitású helyettesítői lehetnek. A technológia jelentősége abban állhat, hogy a több tíz vagy akár több száz megawattos adatparkok számára nagy teljesítményű, szabályozható és hosszú időn keresztül működtethető helyszíni energiatermelést biztosíthat. A valódi klímaelőny ugyanakkor döntően attól függ, hogyan állítják elő a felhasznált hidrogént.
A következő évek kulcskérdése ezért nem pusztán az lesz, hogy műszakilag képes-e egy gázturbina hidrogént elégetni. Legalább ilyen fontos lesz, hogy rendelkezésre áll-e elegendő alacsony karbonintenzitású hidrogén, gazdaságosan kialakítható-e a tárolás és az ellátási infrastruktúra, valamint versenyképes-e a teljes rendszer a hálózatbővítéssel, az akkumulátoros tárolással, a tüzelőanyag-cellákkal és más helyszíni energiatermelési technológiákkal szemben.
Források:
Siemens Energy – Data Center Power Solutions: https://www.siemens-energy.com/us/en/home/products-services/solutions-industry/data-center.html
Siemens Energy – SGT-9000HL: https://www.siemens-energy.com/global/en/home/products-services/product-offerings/gas-turbines/hl-class.html
Mitsubishi Heavy Industries – Data Center Power Supply Systems: https://www.mhi.com/business/products-services/industrial-machinery/data-centers/data-center-solutions/power-supply-systems
Uptime Institute – Hydrogen in data centers: https://intelligence.uptimeinstitute.com/resource/hydrogen-data-centers-introduction
Hydrogen Europe – Hydrogen-powered data centres: https://hydrogeneurope.eu/wp-content/uploads/2025/09/Hydrogen-powered_DataCentres_09-2025_DIGITAL.pdf
INNIO – 100% Hydrogen Backup Power for Data Centers: https://www.innio.com/en/news-media/press-releases/innio-and-net-zero-innovation-hub-deliver-world-first-3-mw-demonstration-of-100-hydrogen-backup-power-for-data-centers/
Equinix – Hydrogen Power Solution at Dublin Data Centre: https://newsroom.equinix.com/2026-06-19-Equinix-Trials-Landmark-Hydrogen-Power-Solution-at-Dublin-Data-Centre
Kép forrása: GE Vernova – Hydrogen-Fueled Gas Turbines